E-számok labirintusában PDF Nyomtatás E-mail

Az elmúlt hónapokban egyre többet hallani az E-számok, vagyis élelmiszer-adalékanyagok káros hatásairól. Egyesek számos ételadalékot összefüggésbe hoznak a hólyagrákkal, agytumorral, asztmával vagy allergiával, mások ártalmatlannak tartják e vegyületeket. E kaotikus állapot nemcsak hazánkban, hanem az EU tagállamaiban is felfedezhetõ, hiszen még az unióban sincs egységes álláspont az E-számokat illetõen.

Az elmúlt hónapokban egyre többet hallani az E-számok, vagyis élelmiszer-adalékanyagok káros hatásairól. Egyesek számos ételadalékot összefüggésbe hoznak a hólyagrákkal, agytumorral, asztmával vagy allergiával, mások ártalmatlannak tartják e vegyületeket. E kaotikus állapot nemcsak hazánkban, hanem az EU tagállamaiban is felfedezhetõ, hiszen még az unióban sincs egységes álláspont az E-számokat illetõen.

Az élelmiszer adalékanyagok jelentõs része természetes, vagy természetes eredetû anyag, melyeknél csak alig merülhet fel egészségkárosító hatás. Kérdõjelek elsõsorban a mesterséges és természetazonos adalékok esetében jelenhetnek meg. Ez utóbbiak olcsó és kémiailag stabil anyagok, így használatuk gazdaságos és egyszerû. Az E 100-162-ig terjedõ vegyületek a színezékek, amelyek között több mesterséges is jelen van. Az üdítõitalokhoz, szeszes italokhoz, édesipari termékekbe, cukrászati krémekbe, díszítõ bevonatokban, fagylaltokban, cukorkákban és – nem utolsó sorban – az év végén nagyobb mennyiségben fogyasztott szalon cukrokban is elõfordulhatnak az E 102 (tartrazin), E 104 (kinolinsárga), E 110 (narancssárga S), az E 120 (kárminsav), E 122 (azorubin), E 127 (eritrozin), E 129 (alluravörös AC), E 131 (pantoténkék V), E 133 (brillantkék FCF) és egyéb mesterséges színezékek. Az említett vegyületek éppen a legfõbb „célcsoportra”, a gyermekekre jelenthetnek nagyobb veszélyt. A tartósítószerek között a vegyi úton elõállított benzoesav (E 210) és szorbinsav (E 200) használatos. E két vegyület szörpökben, gyümölcsitalokban, majonézben, salátaöntetekben, tésztafélékban, margarinokban használatos. Kételyek eddig csak a benzoesavval kapcsolatban merültek fel átlagon felüli bevitel esetében. A számtalan féle emulgeátor, habzás gátló, csomósodásgátló, stabilizátor, savanyúságot szabályozó és egyéb kémiai anyag hatása ma már nehezen követhetõ. A mesterséges édesítõszerek szintén problémásnak minõsülnek az újabb vizsgálatok szerint. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az E-számrendszer kialakulásakor több vegyület esetében eleve ártalmatlanságot feltételeztek, így ezek komolyabb bevizsgálása meg sem történt.

Mindent egybevetve az E-számokról általánosan nem jelenthetõ ki, hogy károsak tény azonban, hogy nem egyszer helyeztek már tilalmi listára széles körben alkalmazott adalékanyagokat káros hatásuk miatt. Ebbõl adódóan tanácsos az óvatosság e területen. A javaslatok szerint minden esetben hasznosabb a natúr termékek vásárlása (tej, túró, natúr joghurt stb.), mivel ezekrõl általában nem vagy alig használnak adalékanyagot. Az ízesített termékek és töltelékes árúk, készételek esetében azonban elõfordulhat, hogy esetenként kockázatokat hordozó anyagok is a szervezetbe juthatnak. Némi vigasztalást jelenthet, hogy a jövõben talán ezek is tilalmi listára kerülnek, bár ez jelenleg sovány vigasz.



Tóth Gábor

Élelmiszeripari mérnök

 
© 2017 Új Életmód magazin
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.
XHTML 1.0  |  CSS