Új kockázat: a folyékony cukor PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/1.

...A glükóz-fruktóz szirup elterjedésének és megjelenítésének az élelmiszerek csomagolásán természetesen nemcsak gazdasági okai vannak, hanem a „fogyasztói pszichológia” jelensége is szerepet játszik ebben. Fontos stratégiai lépés az élelmiszer-marketingben, hogy az elcsépelt, illetve negatívvá vált fogalmakat le kell cserélni, pozitív jelentéstartalmú kifejezésekkel helyettesítve ezeket – így a cukor szó helyébe a jobban hangzó és elõnyösebb hatásairól ismert glükóz és fruktóz került.

A fehér cukor új formája
Az elmúlt években gyakrabban olvashattunk, hallhattunk a finomított, fehér cukor káros hatásairól. Ismertté vált, hogy a rendszeres és mértéktelen (napi 80–100 gramm) fehér cukor fogyasztása fokozatosan tönkreteszi a különbözõ, de egymással kapcsolatban lévõ szerveinket, szervrendszereinket: a fogazatot, a gyomor- és bélnyálkahártyákat, a vastagbélben élõ hasznos baktériumflórát, az immun- vagy a keringési rendszert. Természetesen a cukorfogyasztás mellett kardoskodók továbbra is állítják, hogy a cukorbevitel fontos a szervezet számára, azonban a cukorfogyasztást ellenzõk aránya „vészesen” emelkedik, s ez hatással lehet a fehér cukor piaci viszonyaira. Mivel a cukor egyfajta stratégiai jelentõségû termék egy-egy országban, így annak forgalma, illetve a forgalom megoszlása a különbözõ államokban mérhetõen kihat a világ pénzügyi egyensúlyára, és befolyásolja a gazdasági mutatókat. Végsõ soron tehát „nem megengedhetõ”, hogy egy ilyen jellegû élelmiszer, illetve élelmiszer-ipari alapanyag fogyasztása, használata csökkenjen, így minden jel szerint újabb stratégiákat léptetnek életbe, hogy a fogyasztás szintje fennmaradjon. Az egyik eszköz az újabban elterjedõ glükóz-fruktóz szirup – amely nem más, mint a finomított, fehér cukor folyékony formája.

Változó szereplõk, azonos hatás
A finomított fehér cukrot a szacharóz nevû diszacharid alkotja, amely egy molekula szõlõcukor és egy molekula gyümölcscukor összekapcsolódásával jön létre. A fehér cukor tehát ötven százalékban glükózt, másik ötven százalékában fruktózt tartalmaz, és meghatározott édesítõ ereje van.
Az édes ízkarakterû élelmiszereket, italokat gyártó üzemek jelentõs mennyiségû fehér cukrot használnak fel a gyártáshoz. A cukor vízben történõ feloldása, homogenizálása egyre nagyobb költséget jelent a piaci versenyben. Természetesen az a cél, hogy a ráfordítást minimálisra csökkentsék. Ebben segít a „folyékony cukor”, amely megspórolja az üzemeknek az oldási, keverési és egyéb energia-, illetve munkaköltségeket. Újabban ugyanis tartálykocsikban érkezõ glükóz-fruktóz szirupot szivattyúznak az üzemi keverõtartályokban lévõ élelmiszer-masszákhoz, így könnyebben, hatékonyabban elvégezhetõ az édesítés, és az üzemnek nem kell külön berendezéseket fenntartania a cukoroldatok készítéséhez, szabályozott adagolásához stb.
A szõlõ- és gyümölcscukrot, illetve ezek szirupjait ipari méretekben, enzimes bontással állítják elõ, összetett szénhidrátforrásokból (keményítõ). A glükóz- és fruktózszirupot ezután tetszõleges töménységre és keverési arányra beállítva különféle édesítõ erejû keverékeket lehet létrehozni, amelyeket könnyen elegyíthetnek bármilyen gyümölcskrémmel, gyümölcsjoghurt-alapanyaggal stb. A fehér cukorszirupot olyan glükóz-fruktóz sziruppal lehet helyettesíteni, amely fele-fele arányban tartalmazza a két monoszacharidot, vagyis 50-50 százalékos keverékrõl van szó.
A glükóz-fruktóz szirup elterjedésének és megjelenítésének az élelmiszerek csomagolásán természetesen nemcsak gazdasági okai vannak, hanem a „fogyasztói pszichológia” jelensége is szerepet játszik ebben. Fontos stratégiai lépés az élelmiszer-marketingben, hogy az elcsépelt, illetve negatívvá vált fogalmakat le kell cserélni, pozitív jelentéstartalmú kifejezésekkel helyettesítve ezeket – így a cukor szó helyébe a jobban hangzó és elõnyösebb hatásairól ismert glükóz és fruktóz került.
Egyébként e kettõ közül csak a fruktóz számít hasznosnak, a glükóz (vagy szõlõcukor) önálló és rendszeres fogyasztása a gyors vércukorszint-emelõ hatása miatt nem tanácsos.
A „Készült: cukor…” felirat helyett tehát – törvényes módon – a „Készült: glükóz-fruktóz szirup…” jelent meg sok édesített termék összetételi felsorolásában, s „nem leterhelt”, új fogalomként van jelen a köztudatban, még akkor is, ha a legtöbben nem tudják, mi is ez valójában: a cukor folyékony formájáról van szó, így hatásait tekintve nem várhatunk tõle mást, mint kristályos vagy porított „édestestvérétõl”.

T. G.

(Új Életmód, 2009/1.)


 
© 2021 Új Életmód magazin
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.
XHTML 1.0  |  CSS