Új Életmód 2009/4.
Új Életmód Magazin 2009 / 4. PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/4.

A TARTALOMBÓL:   alt

* Ünneplés régen és ma

* A csalóka csokoládé

* Hogyan maradhatunk   egészségesek?
   Imunerõsítés a mindennapokban

* Mi is az a COPD?

* Fõzõtanfolyam 4.
   Egytálételek, ünnepi receptek

* Kakaó vagy karob?

* Mit egyen a baba, ha már egy kicsit nagyobbacska?

Bővebben...
 
Ünneplés régen és ma PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/4.


Étrend és életminőség

Ünneplés régen és ma

A családi ünnepek az együvé tartozást is kifejezik, a közösségi, nemzeti vagy globális jellegű ünnepek pedig sok fontos eseményre emlékeztetnek bennünket. Szemléletet, értékrendet formálnak, tanulságok levonására késztetnek. Az ünneplési módok igen változatosak. Tekintsünk vissza a történelem letűnt korszakaira: hogyan ünnepeltek például az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, az ószövetségi Izraelben, majd vessük össze mindezt modern civilizációnk ünneplési szokásaival......


Napjainkban sokan egyre inkább alta szenvedélyekbe, kicsapongásba, „ünnepekbe” menekülnek a valóság elől. Az ünneplés nem a fejlődés, lelki felemelkedés, hanem legtöbbször a felejtés és költekezés legfőbb alkalma lett, érzelmeket, vágyakat „szolgál ki”. A mai ünneplési módok inkább az egyiptomi és a mezopotámiai ünnepekhez hasonlíthatók, távol állnak a csendes, mértékletes, emlékező és hálaadó bibliai szemlélettől. A valódi ünneplés nem költséges, nem hangos és nem erkölcstelen. Csendes, de nem magányos, egyszerű, mégis felemelően ünnepélyes, sokszínű, mégsem mértéktelen. Az igazi ünneplés ma is a heti és éves csendességekben, egyszerű ízekben és szokásokban, meghitt beszélgetésekben, fényűzéstől mentes társasági életben rejlik, amikor az önzetlenség kap hangsúlyt. Szívből kívánjuk minden Olvasónknak, hogy élete részévé legyenek a szereteten és mértéktartáson alapuló „csendes csodák”, a valódi ünneplés percei.

                                                                                            Tóth Gábor  (Új Életmód, 2009/4., 4–9. o.)

 
Karácsonyi gondolatok PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/4.

alt

Karácsonyi gondolatok

   Karácsonykor ajándékozási lázban égnek az emberek. S ha ajándékot vettek, megnyugszanak, mert ezt a terhet is letették. De szeretteik iránt továbbra is türelmetlenek, idegesek, feszültek. Akkor pedig mit ér az ajándék?

    Az igazi ajándékozás nem pénzkérdés, hanem szívkérdés. Okozz igazi meglepetést! Adj ajándékot az ünnepek előtt, és az ünnepek elmúltával.

    A
legnagyobb ajándék, amit egy ember a másiknak adhat, az élete. De nem feláldoznia kell magát, hanem a másik embernek ajándékoznia figyelmét, idejét, szeretetét – a hétköznapokban.

    Ha valakit boldoggá akarsz tenni, keresd a meglepő figyelmesség, a gyengéd szeretet váratlan, páratlan alkalmait!

    Különleges ajándékok a saját rajzaid, festményeid, gondolataid, verseid, dalaid. Az alkotóképesség velünk született. Lehet, hogy nincs kimagasló művészi értéke annak, amit készítesz, de ha a szíved benne van, az átsugárzik rajta.

    Sokan félnek, rettegnek a karácsonytól, a nagy elvárásokkal teli népünnepektől. Rájuk szakad a magány, mert nincsenek barátaik, szeretteik, akikkel együtt lehetnének. Sokan vannak, akik a hétköznapokban nem ajándékozták a szeretetüket senkinek, így senki sem ajándékozza a szeretetét nekik az ünnepen. De ezen lehet és kell is változtatni! Ha kedvességedet, gondoskodó figyelmedet szeretetből odaajándékozod másoknak – megtaláltad életed értelmét.

    Jézus Krisztus a legnagyobb ajándékot nyújtotta át nekünk, bemutatva, hogy Teremtőnk szeretete változatlan irántunk. Bízhatunk benne, jót akar nekünk, szeret bennünket, bátorít, értékesnek tart minket. Ennél nagyobb ajándékot ki adhatna?

                                                                      Szabó Attila (Új Életmód, 2009/4., 10. o.)

 
Csalóka csalétek: a csokoládé PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/4.

Étrend és életminőség

Csalóka csalétek: a csokoládé

Valós tények, áltudományos megállapítások

Több neves szakember és külföldi szakmai lap is méltatja a „tömegcsokoládé” pozitívumait. A leírásokat tanulmányozva úgy tűnik, a táplálkozástudománnyal foglalkozók megváltoztatták korábbi véleményüket, és határozottan kiállnak a csokoládé egészségjavító tulajdonságai mellett. A modern tudomány tehát „legalizálta” a csokoládéfogyasztást. Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek megrökönyödve olvassák a csokoládét népszerűsítő cikkeket.

Hogyan készül?
A csokoládé nyersanyaga a kakaóbab, amely a trópusi kakaócserje gyümölcsének fermentált, szárított magja. Tisztítás, majd válogatás után pörkölik a babot, ennek során csökken a nedvességtartalma, íz-, szín- és aromaanyagok alakulnak ki, és a nemkívánatos illó savak is eltávoznak. Ezután törető-hántoló berendezésekben a héjat és a csírát elválasztják a magbelsőtől. A kakaóbabtöretből 20-25 mikrométer szemcseméretű, kakaóvajban szuszpendált szilárd részeket tartalmazó masszát kell előállítani a csokoládé és csokoládés termékek, valamint a kakaópor készítéséhez (a kakaóbabban kb. 50 százaléknyi mennyiségben található zsiradék). Ezt a műveletet ún. kolloidmalomban, acélgyöngyök segítségével végzik.
Csokoládé gyártásakor a kakaómasszát porcukorral, kakaóvajjal és számos adalék anyaggal (például tejpor) elegyítik, és keverő-gyúró berendezésben egynemű masszává alakítják. Ezután több lépésben finomítják, végül 70-80 °C-on, így az íz- és aromaanyagok kialakulása megfelelő módon lezajlik. Tejcsokoládé esetében maximum 45 °C-ot alkalmaznak. A végső finomítókban további kakaóvajat, ízesítő-aromásító fűszerkivonatot (vanillin, perubalzsam stb.), és ha szükséges, emulgeátort (lecitin) adnak hozzá. Ezután temperálókban 50-60 °C-on tartják a masszát – ez a művelet nagymértékben befolyásolja a késztermék minőségét. Áramoltatás közben lehűtik a csokoládémasszát kb. 28 fokra. Eközben a masszában stabil, ún. béta-kakaóvaj kristálymódosulat-gócok jönnek létre. Ezután ismét felmelegítik 31 fokra, és formázzák, csomagolják. A mogyorót, mandulát stb. formázás előtt adják a termékhez.
A kakaópor a kakaómassza részleges vajtartalmának csökkentése (préseléssel) után nyert kakaópogácsa porításával kialakult termék. Lúgos feltárással javítják a kakaópor minőségét. Ennek lényege, hogy az alkáli-karbonátot, hidrogén-karbonátot, ammónium-karbonátot stb. vízben oldott formában hozzáadják a 70-75 °C-ra felmelegített kakaómasszához. Az anyagok hatására a kakaómassza polifenol vegyületei lúgos közegben bordó színűek lesznek, illetve egy részük kondenzációs termékké alakulva vízoldhatatlan, sötét színű pigmentet ad. A feltárt kakaómasszát préselik, így a kakaómassza kakaóvaj-tartalma 55 százalékról 14-22 százalékra csökken. Hűtés után porítják, csomagolják a kakaóport.

Csakis a csokis?
A következő előnyökről hallhatunk: közérzet- és hangulatjavító hatás, antioxidáns funkció és magasabb ásványianyag-tartalom.
A kedélyállapot javulását a kakaóbabban lévő, a központi idegrendszerre és a veseműködésre ható két alkaloida, a koffein és a teobromin eredményezi, amelyek nem tartoznak az egészséges alkotórészek közé. Az antioxidáns funkciót a kakaóbabban nagyobb mértékben előforduló polifenolok adják. Ezek a kémiai anyagok valóban hasznosak (koleszterinszint-csökkentés, gyökfogó hatás), azonban meglehetősen érzékenyek a vegyi és hőhatásra, márpedig e két utóbbit alkalmazzák a csokoládé gyártása során. Mindezek ellenére a kakaóbab magas kiindulási polifenoltartalmából adódóan előfordulhat, hogy a késztermékben mérhető mennyiségű vegyület marad, a tárolás során azonban ez csökken.
A kakaó és a csokoládé harmadik előnyeként magas kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, réz- és cinktartalmát tartják számon. A tápanyagtáblázat adatai valóban alátámasztják ezt, azonban ebben az esetben is igaz a mondás: testünk számára nem a bevitt, hanem a felszívódó tápanyag számít. A kakaóbabban lévő cseranyagok és nagy mennyiségű oxálsav (0,6–0,9 százalék) jelentősen gátolhatja az említett ásványi anyagok felszívódását, végső soron tehát a hasznosuló fémek (főként a kalcium és a vas) mennyisége viszonylag alacsony.
A modern, finomított élelmiszerekkel összevetve azonban még mindig nagyobb arányú ásványianyag-bevitellel számolhatunk.

Benassolt kalóriák
A legtöbb csokoládé energiatartalma 570–630 kcal között van (100 grammra vonatkoztatva), amely az átlagos napi energiaigény 25–30 százalékát teszi ki. A teljes tömeg 36–55 százaléka finomított cukor, amelynek rendszeres fogyasztása gyengíti az immunrendszert, megbontja a bélflóra egyensúlyát, előnytelenül hat a keringési rendszerre, és melegágya lehet a szisztémás gombás betegségeknek. Az ilyen mennyiségű cukor lebontása a vitaminok (főként B1) és ásványi anyagok (például kalcium) veszteségével is járhat.
A csokoládét a főétkezések között szokták nassolgatni, megzavarva a gyomor, a hasnyálmirigy és a bélrendszer egészséges működését. A megfigyelések szerint a délelőtt folyamán kisebb mennyiségekben megevett csokoládé maradványai még a délutáni órákban is pangnak, erjednek a gyomorban, táptalajt biztosítva a fermentációs folyamatoknak, a dekoncentráltságnak, intoleráns magatartásnak (gyermekeknél sajnos jól megfigyelhető a viselkedés megváltozása). Az esti órákban fogyasztott nassolnivalók pedig az éjszakai pihenés minőségét befolyásolják. A gyakori csokoládéfogyasztás rendszertelenné teszi a vércukorszintet, terhet róva az inzulintermelő rendszerre. Az egyik fő probléma tehát, hogy a csokoládé alkalmatlan főétkezés gyanánt, így szinte kizárólag nassolnivalóként fogyasztják, ami rendkívül előnytelenné teszi a hasznosulást, felborítja az egyensúlyt a bélrendszerben, és nagymértékben megnöveli az elhízás kockázatát. Ezen a tényen sem az előnyös polifenolok, sem az ásványi komponensek nem változtatnak.
A tejcsokoládé magasabb táplálkozás-élettani értékét a hozzáadott tej hatásának tulajdonítják. De ha elolvassuk a csomagoláson található összetételi felsorolást, általában csak „sovány tejpor” megnevezéssel találkozhatunk. Ez azonban egészen más, mint a reklámokban látható, havasi legelőkön tartott tehenek frissen kifejt teje. A technológiai műveleteken átjuttatott, zsiradéktartalmától megszabadított, végül besűrített és porított „tej” értéke jelentősen elmarad a friss tejétől. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy egy tábla csokoládé elfogyasztása egy pohár friss tej értékét hordozza. Az ilyenfajta marketing a fogyasztó tudományos táplálkozás iránti igényére alapoz, ám valójában áltudományos megállapításnak minősül. Sajnos sok ilyesmivel találkozhatunk a tudományosnak tűnő, kémiai szakkifejezéseket felvonultató termékbemutatókon.
A csokoládé élettani hatásának megítélésekor nem maradhatnak ki a felsorolásból az E-számmal jelzett adalék anyagok sem. A gyártáskor adagolt megannyi vegyület (emulgeátor, állományjavító, ízesítőanyag stb.) hatásairól még nem sokat tudunk, a szakértők azonban egyetértenek abban, hogy mennyiségüket célszerű minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben. A csokoládéban található adalék anyagok mindenesetre semmiképpen sem kedveznek a csokoládé hírnevének – legalábbis az egészségvédők között.

A nyersanyag minősége
A nyersanyagként felhasznált kakaóbab a kakaócserje hüvelyes termése, amelyet a trópusokon termesztenek. A leszedett terméseket helyben halmokba rakják, és 3–8 napig erjesztik. A fermentáció (erjesztés) során a belső hőmérséklet megemelkedik, ami kedvez a penészgombák szaporodásának, és ennek következményeként a rákkeltőnek tartott aflatoxin termelődésének. alt(Ugyanez előfordulhat a kávé és a tea fermentálása során is. A trópusi országokban jellemző munkamorál nem jelent garanciát a jó minőségre.) Hazai felmérések szerint a rendszeres kakaó-, csokoládé-, kávé- és teafogyasztók vérkeringésében gyakran felfedezhetők a penésztoxinok.
A nyersanyag minősége tehát a szennyezettséget és a toxintartalmat tekintve meglehetősen változó, különösen az olcsóbb, tömegfogyasztásra szánt, tonnaszámra készülő és fogyó kakaóalapú termékek esetében, s ez a lakosság gyengébb immunitású csoportjai (gyermekek, idősek, betegek) számára jelent nagyobb kockázatot. A penésztoxinok hosszú távú hatásairól eltérő eredmények ismeretesek; legtöbbször az allergia, a májfunkció zavara és a daganatos betegségségek jelennek meg mint potenciális következmények.
A koffein és a teobromin idegrendszeri úton ható kémiai anyagok, amelyek nagyban felelősek az ún. csokoládéfüggőség kialakulásáért. Gyakori fogyasztás esetén hiányuk elvonási tünetekkel járhat, hasonlóan más függőségekhez. A szervezetünkbe jutva jelentős stresszhatást okoznak, és számos előnytelen biokémiai folyamatot indukálnak. Régebben ezeket a hatásokat pozitívumként könyvelték el, sőt depresszióoldó és hangulatjavító jellegüket ma is előnyként tartják számon. A valóságban azonban az elindított biokémiai folyamatok megerőltetik és legyengítik az érintett szerveket.
A félédes vagy keserű, illetve „minőségi” csokoládék esetében az adalék anyagok mennyisége kevesebb, azonban cukor- és alkaloidatartalmuk még mindig magas, ezért legfeljebb kevésbé károsnak nevezhetők, de egészségesnek semmiképpen.
A kakaó és a csokoládé jelentős oxálsavtartalma a vesekő képződésére hajlamos embereknél elősegíti az oxalátkristályok kialakulását. Az esetek egy részében a mértéktelen csokoládéfogyasztás áll a vesekőképződés hátterében. Az eltávolított vesekő kristályszerkezete időnként bizonyos vesekőképző élelmiszerek túlzott bevitelére utal, és ez a jelenség a kakaó és csokoládé esetében is fennáll. Vagyis a csokoládé- és kakaófogyasztás jellegzetes kristályszerkezetű köveket eredményezhet.

Egészségvédő táplálék?
A csokoládét népszerűsítő tudományos cikkek nem tekintik kiemelésre méltónak a magas zsiradék- és cukortartalmat, a tápanyaghiányos állapotok nagyobb valószínűségét, a fogszuvasodást, az adalék anyagok, penésztoxinok, oxálsav és idegrendszerre ható komponensek (alkaloidák) jelenlétét. Azonban csak akkor alkothatunk objektív véleményt, ha az ún. eredő hatást keressük, azaz a csokoládé összhatására vagyunk kíváncsiak az emberi szervezetben. Ez az összhatás azonban a károsító folyamatok irányába tolódik, hiszen az előnyként számon tartott polifenolok és ásványi anyagok semmiképpen nem képesek ellensúlyozni az előnytelen tényezőket. Polifenolokat és ásványi anyagokat a kiegyensúlyozott növényi alapú étrend bőséggel tartalmaz (például paradicsom, cékla, homoktövis, ribiszke, szeder, piros szőlő, citrusfélék, diófélék stb.). A kedélyállapot-javító hatást a cukor és az alkaloidák keltik, amelyek hosszabb távon hangulati hullámzást, súlyosabb esetekben depresszióhoz hasonlító, levertséggel, lehangoltsággal járó tüneteket eredményeznek.
Határozottan kijelenthető, hogy a kakaó és a csokoládé semmiképpen nem sorolható az egészségvédő táplálékok közé, legfeljebb előnyös hatóanyagokat tartalmaznak. (Az egészségtelen élelmiszerek jó része tartalmazhat némi hasznos anyagot.) Gyártásuk célja sohasem az egészségvédelem volt, hanem az élvezeti cikkek skálájának bővítése, idegrendszeri alapú hangulatjavítás. Mivel a kakaóvaj-állomány éppen az emberi szájüreg hőfokán változik (ún. csúszáspont), ez adja az egyedi élvezeti értékét, a kakaóbab, a cukor és az aromák ízkaraktere mellett.
Nem tarthatunk egészségesnek egy olyan élelmiszert, amelynek legalább 36–40 százaléka finomított cukor, nem építhető be a rendszeres étrendi modellekbe, az idegrendszerre agresszíven ható anyagokat tartalmaz, ételfüggőséget vált ki, és elhízást okoz. Bárcsak társadalmunk és a tudományos világ a valóban hasznos élelmiszerek felé venné az irányt, és nem haladna tovább az önáltatás útján.

                                                                                    Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnök

                                                                                                                          (Új Életmód, 2009/4., 11–15. o.)

 
Hogyan maradhatunk egészségesek? PDF Nyomtatás E-mail
Korábbi számok - Új Életmód 2009/4.

Új Életmód magazin 2009/4.

alt  HOGYAN MARADHATUNK EGÉSZSÉGESEK?  alt

Az immunrendszer rendkívül intelligens, védelmi stratégiák egész sorát felvonultató, többszintû, gyors, pontos és határozott fellépésû
„haderõ”, amelyben mono- és multifunkciós egységek, visszacsatoló (feed-back) mechanizmusok, és állandó monitoring (figyelõ,
ellenõrzõ) rendszerek mûködnek egyidejûleg. A béltraktus nemcsak a táplálék lebontásában és felszívásában játszik nagy szerepet, hanem a szervezet védelmében is. A szervezet összes immunglobulin-termelõ sejtjének 70-80 százaléka a bélnyálkahártyában helyezkedik el....

Folytatás a magazinban

 


© 2017 Új Életmód magazin
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.
XHTML 1.0  |  CSS