Tavaszi fáradság - kontra primõrök Nyomtatás
Korábbi számok - Új Életmód 2009/1.

A tavasz közeledtével szinte mindannyian küszködünk fáradékonysággal, levertséggel, kedvetlenséggel, azaz a tavaszi fáradtsággal. Mivel úgy gondoljuk, hogy ennek okai lehetnek a téli zöldség- és gyümölcsszegényebb táplálkozás, a régóta tartó fényszegény idõszak, ezért vitamintabletták szedésével igyekszünk csökkenteni a tüneteket, vagy az elsõ adandó alkalommal a „primõrökhöz” nyúlunk. De mi is valójában a tavaszi fáradtság, hogyan enyhíthetõ vagy küszöbölhetõ ki, illetve valóban kapkodnunk kell-e a piacon megjelenõ elsõ, tavasz eleji zöldségek és gyümölcsök után?

Sorozatunk kertészmérnök szerzõje a növényi nyersanyagok helyes tárolásával, feldolgozásával és táplálkozástani hatásaival ismertet meg bennünket.

Elõzõ számunkban (Új Életmód, 2008/1.) bemutatta, hogyan õrizhetõk meg az értékes ásványi anyagok és vitaminok a lehetõ legnagyobb mértékben.

Most a tavasszal aktuális teendõkrõl olvashatunk, s néhány kevéssé ismert tényt is megtudhatunk.

A tavasz közeledtével szinte mindannyian küszködünk fáradékonysággal, levertséggel, kedvetlenséggel, azaz a tavaszi fáradtsággal. Mivel úgy gondoljuk, hogy ennek okai lehetnek a téli zöldség- és gyümölcsszegényebb táplálkozás, a régóta tartó fényszegény idõszak, ezért vitamintabletták szedésével igyekszünk csökkenteni a tüneteket, vagy az elsõ adandó alkalommal a „primõrökhöz” nyúlunk. De mi is valójában a tavaszi fáradtság, hogyan enyhíthetõ vagy küszöbölhetõ ki, illetve valóban kapkodnunk kell-e a piacon megjelenõ elsõ, tavasz eleji zöldségek és gyümölcsök után? A szakemberek szerint a tavaszi fáradtság nem más, mint hiányállapot, amely akkor lép fel, ha szervezetünk a tél folyamán felélte az elõzõ nyáron felhalmozott vitamin- és ásványianyag-tartalékait. Valójában ennél kicsit többrõl is szó van, hiszen ma már szinte minden mindenkor kapható, az üzlethálózatok polcai télen is roskadoznak a zöldségektõl és gyümölcsöktõl, így nehéz elképzelni, hogyan „merülhetünk le” ennyire tavaszra.

Védekezõrendszerünk legfontosabb vitaminjai
Elõször is tekintsük át védekezõrendszerünk legfontosabb vitaminjait. Ezek között elsõ helyen áll a C-vitamin, ami legnagyobb mennyiségben a zöld növényi részekben van jelen, a káposztában (a savanyítottban is 80 százalékban megmarad!), a télálló almában, narancsban, citromban. Mindegyik jól tárolható, nem kell lemondanunk róluk télen sem. Az
E-vitamin növényi olajokban, gabonafélék csíráiban, zöld növényi részekben van jelen számottevõen. Ide tartozik a béta-karotin, amely legnagyobb mennyiségben a sárgarépában és a sütõtökben található.
Nem csak a vitaminhiány okolható a tavaszi „energiazavarért”. Szervezetünket a tavasszal jellemzõ változékony idõjárás is megterheli, amit a mostanában tapasztalható idõjárási anomáliák csak erõsítenek. Idegrendszerünk érzékeli az alacsony és magas légnyomású frontok változását: ha túl gyorsan követik egymást, ez fejfájáshoz, alvászavarhoz és keringési problémákhoz vezet. Ezek ellen eredményes védekezés a rendszeres mozgás, kirándulás, sport, ami aktívan tartja az immunrendszert.
A tavaszi fáradtság tünetei enyhíthetõk, ha igyekszünk megszabadulni a szervezetünkben felgyûlt salakanyagoktól. Akiknek az egészsége engedi, léböjtkúrát is tarthatnak, de kiváló méregtelenítõ hatású például az alma, magas rost- és glukonsavtartalma miatt. Azonban a méregtelenítéshez, léböjtkúrához kérjük hozzáértõ szakember segítségét, mert az ismerethiány veszélyt jelenthet az egészségünkre. Minden esetben kerüljük az egyoldalúságot és a drasztikus megoldást.
És ha már tavaszi vitaminpótlásról van szó, mivel és hogyan érdemes kezdeni a „tankolást”? Általában a piacokon elsõként megjelenõ, sokszor méregdrága „primõrökbõl” kívánunk új erõt meríteni. Elõször is talán a „primõr” mint fogalom szorul tisztázásra: így nevezzük a kora tavasszal, fólia alatt termesztett zöldségeket, gyümölcsöket. Ezek a növényi termékek – elegendõ fény hiányában fejlõdve – nagyjából feleannyi vitamint tartalmaznak, mint szabadföldi társaik, mégis frissítõleg hatnak a szervezetünkre, hiszen sókban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, rostokban bõvelkednek. Különbséget kell azonban tennünk a hazai és a külföldi primõrök között. Igazán primõrnek csak a hazaiak számítanak. Ezeket jóval magasabb áruk mellett az illatuk, zamatuk is megkülönbözteti import társaiktól. A magyar paradicsom méltán híres primõrcikk még a tengerentúli piacokon is, nehéz felvenni vele a versenyt. De más fontos tényezõk miatt is a hazai zöldség- és gyümölcskínálatot kell elõnyben részesítenünk. A külföldrõl behozott termékek a hosszú szállítás miatt túl korán lettek leszedve, nem tudták befejezni érési folyamataikat, nem képzõdött bennük elég vitamin, nem tudták a megfelelõ mennyiségû ásványi anyagot elraktározni. A szállítókonténerekbe nem süt be a nap, azért az utóérés mesterséges anyagok segítségével megy végbe. A hazai termések elõnye ezzel szemben, hogy mivel itt teremnek, érettebben, ezáltal tápanyagdúsabban lehet leszedni õket.

Szermaradványok és nitráttartalom
Nem elhanyagolható a szermaradványok és a rettegett nitráttartalom kérdése. A tengerentúli konténeres áruk esetében a fogyasztást megelõzõen szigorú szabály legyen az alapos, bõ vizes öblítés és a hámozás! A szállítás során különbözõ okokból felhasznált felületkezelõ anyagok, ha a héjba be is szívódnak valamelyest, a húsállományban jóval kevésbé vagy egyáltalán nem kimutathatók. Egy kis odafigyelés mellett tehát nem kell lemondanunk a déligyümölcsökrõl és a külföldi primõrökrõl sem. Ha ez mégis aggasztana minket, a hazai primõröket tekintve sokkal kedvezõbb a helyzet. Fóliasátras termesztésük miatt jóval több mûtrágyát kapnak, mint szabadföldi társaik, a fokozott nitrogénhasználatot pedig az indokolja, hogy a nitrogén elsõsorban a növekedést és a tömeggyarapodást szolgálja. Ám fontos tény, hogy hazai termékeink – különösen a primõrök – jóval szigorúbb ellenõrzési szabályok alá esnek már a termesztés folyamán, mint a behozott áruk. Vannak növények, amelyek hajlamosak a nitrátfelhalmozásra, ilyen a saláta, spenót, retek, kínai kel, karalábé és petrezselyemzöld. Nem nitráthalmozó növény a paradicsom, paprika, uborka, dinnye és borsó. Tény viszont, hogy azt a nitrátmennyiséget, amelyet a növények felhalmoznak, 24 óra alatt le is bontják.

Csíráztatás
A csíranövények jótékony hatásait és a csíráztatás mikéntjét hazánkban még csak kevesen ismerik. A magvak koncentráltan tartalmaznak ásványi anyagokat és vitaminokat, hiszen vízzel érintkezve képesnek kell lenniük csírát hajtani. A csíranövényeknek kezdetben nincs gyökerük, így nem képesek táplálni magukat, ez a feladat a magvakra vár. Alapszabály, hogy mindig csak étkezési célra árusított magvakat csíráztassunk. Erre alkalmasak a különbözõ gabonafélék (búza, árpa, rozs), a hüvelyesek (lencse, bab, borsó), az olajos magvak némelyike (napraforgó, lenmag, tökmag), valamint füvek és fûszernövények is (mustár, zsázsa, hajdina). Ízviláguk roppant változatos, hatásuk üdítõ. A magvakat folyó víz alatt öblítsük le, majd 12 órára áztassuk be. A magvakról a vizet le kell önteni, és csíráztatótálba tenni (erre a célra megfelel akár egy befõttesüveg is, légáteresztõ anyaggal letakarva). A tálat tegyük olyan helyre, ahol bõven éri fény, de nem tûz rá a nap. Naponta kétszer öblítsük le langyos vízzel, akkor is, ha már megjelentek a növénykék. A víz soha ne álljon alattuk, mert könnyen rothadás léphet fel, mivel a csírázás oxigénigényes folyamat. Négy-öt nap múlva fogyasztható a zamatos, egészséges táplálék. Az olajos magvak nehezebben csíráznak – ezt vegyük figyelembe, amikor az elsõ csírák megjelenését várjuk.

Tavaszvárás
A tavaszi fáradtság legjobb megelõzése, ha télen sem hanyagoljuk el a testmozgást, odafigyelve étkezünk, étrendünkbe beiktatva a jó vitaminmegtartó képességû, õsszel betárolt zöldség- és gyümölcsféléket, C-vitaminban gazdag citrusféléket, megismerjük a csíráztatott magvak jótékony hatásit, esetleg méregtelenítünk, és kihasználjuk a napsütéses órákat a szabadban – ez csodákra képes. Mindig hagyjunk magunknak elég idõt a pihenésre. Ha a drága primõráru nem a mi pénztárcánknak való, akkor sem kell kétségbeesnünk, hiszen körülbelül két héttel késõbb már megjelennek a piacon a szabadföldi zöldségek is. Sokszor ezeknél is több vitamint tartalmaznak a kamránkban lapuló, õsszel betárolt zöldségek és gyümölcsök, sõt a helyesen elkészített fagyasztott, vagy befõttként, savanyúságként eltett termékek is. A tavasz közeledtével a már kissé megfonnyadt gyümölcsökbõl és zöldségekbõl gyümölcscentrifuga vagy turmixgép segítségével könnyû, jól emészthetõ leveket készíthetünk (savhatásuk miatt a zöldségeket és gyümölcsöket ne keverjük!), ezekbõl egy-egy pohár frissítõ vitaminbombaként hat a szervezetünkre, és semmi nem megy kárba.
Deák Anita